A szerepjáték nagyon sokrétű hobbi. Egészen eltérő igényekkel lehet leülni játszani, akár zsáneren belül, sőt, akár egy játékon belül is.

Ameddig nagyjából (vagy teljesen) azonosak az igények, addig minden kiváló. A probléma akkor jelentkezik, ha egy vagy több résztvevő markánsan eltérő igénnyel ül le az asztalhoz. Mivel a szerepjáték társas hobbi, elengedhetetlen a kompromisszum (ez minden programra igaz, amelyben több egyenrangú szereplő vesz részt). Na de mennyi kompromisszum elvárható? Mi van, ha a szükséges alkalmazkodás mértéke már a szórakozás rovására megy? És van amikor egyszerűen nem lehetséges a kompromisszum.

A másik fele a történetnek, hogy sokszor a játékosok teljesen kisiklatják a kalandot. Nem hajlandóak foglalkozni a küldetéssel, elmennek egy tök más irányba, mint a tervezett, vagy éppen csak azért sem hajlandóak ráharapni a kalandkampóra. Ekkor szokás mondani, hogy bár a kaland félresiklott, de mindenki jól szórakozott. Saját tapasztalatom alapján, ez sokszor igaz, sokszor a mesélő is jól elvan, de sajnos figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy mennyi munka van egy kaland megtervezésében. Ami gyakorlatilag kidobott idő és energia volt (talán máskor előkerül, de akkor sem ugyanaz, mint akkor lemesélni, amikor tervezted), ami biztosan megkeseríti az édes ízét annak a játéknak.

Megpróbálom körüljárni a témát, és talán megoldással is szolgálni... már amikor lehet.

A Kalandmester
Amit a családom szerint csinálok, amit a társadalom szerint csinálok, amit a barátaim szerint csinálok, amit a játékosaim szerint csinálok, amit szeretnék csinálni és amit általában csinálok. 

Mi a megoldás, ha én egy hősies fantasy kampányt szeretnék mesélni, ahol a karakterek egymást támogatva szállnak szembe az ősi gonosszal, de az egyik játékos olyan karaktert hoz, akit csak a kincs érdekel, a másik gyűlöli a harcot és nem akar részt venni benne, a harmadik pedig titokban a gonoszság istenének bajnoka?

Több lehetőségem is van.

1. Jelzem, hogy nem ez a megcélzott hangulat, és kérek másmilyen karaktereket.
2. Átalakítom a kampányt valami egészen másmilyenné.
3. Keresek más játékosokat.

Milyen problémák léphetnek fel?

1. A játékosoknak nincs kedve ezt játszani, másmilyen hangulatra vágynak.
2. Nekem nincs kedvem mást mesélni, hősies hangulatra vágyok.
3. A barátaimmal szeretnék játszani.

Itt lép fel a kompromusszum kérdésköre.
Alapvetés, hogy ha mindkét fél enged egy kicsit, akkor egy idő után találkoznak az igények. Ez azonban nem minden esetben van így. Van pl. olyan játékos, aki egy konkrét karaktert kíván kijátszani, gyakorlatilag a rendszer sem fontos. Ha ez pl. egy skizofrén gyilkos, akkor ezt a skizofrén gyilkost hozza majd nyomozós horrorba, hősies fantasyba, vámpíros dark fantasyba, behatolós cyberpunkba és kazamatakúszásba is. Lehet, hogy két hét múlva már jóságos gyógyítót, vagy bohókás kutatót hozna, de most éppen a skizó gyilkos van soron. 

Ez a fajta játékos nagyon kis kompromisszumokra alkalmas. A skizofrén és a gyilkos jellemző nem sérülhet a karakterből, az még belefér, hogy lézerpisztollyal öljön vagy karddal, vagy mágiával. Ha a skizofréniából vagy a gyilkos vágyból enged, már új karakter kell. 

Az ideális persze az, ha a mesélő és a játékosok igénye találkozik. Sok esetben ez adja magát, főleg baráti társaságoknál, de léteznek nem optimális esetek is (lásd a fenti példát). 

Másik példa: ha a játékosok mind D&D-t vagy MAGUS-t akarnak játszani, de te nem azt akarsz mesélni. Nehéz kompromisszumot kötni, mert pl. a Kard és Mágia eredményezheti azt, hogy egyik fél sem élvezi igazán.

Oké, de mi a megoldás?
Nem tudom. Én nemrég szembesültem vele, hogy a játékosaim egészen másra vágynak, mint én, egyelőre ki is szálltam a játékból. Ha tudnám a megoldást, alkalmaznám, de mivel egy olyan szituáció lépet fel, mikor a hozzám legközelebb állókból álló csapatom gyökeresen eltérő igényekkel bírnak mint én, konkrétan nem jöttem rá, hogy lehetne megoldani, hogy ők és én is egyformán élvezzük ezt a remek hobbit. Ha rájövök, majd megírom :)

Ami alapvetés: az enyémtől eltérő igény nem rosszabb mint az enyém, de egészen más. 

Ez az írásom jó csapongó lett. Nézzétek el, elég kellemetlen téma.