Nektek van példaképetek? Szerencsémre nekem nem is egy, sőt, szerepjátékon belül meglehetősen sok.. Most bemutatom pár szóban azokat az embereket, akik segítettek abban, hogy jobb mesélő legyek. Van akinél játszottam, van akinek csak a videóit nézem, van akinek csak írásait olvastam. Egy a közös bennük: nélkülük rosszabb mesélő lennék. 

Fontosnak gondolom kijelenteni: a felsoroltakon kívül rengeteg jó mesélővel, vagy remek szerepjátékos tartalomgyártóval megismerkedtem, némelyektől el is lestem ezt-azt, de a most következők radikálisan megváltoztatták a szerepjátékhoz való hozzáállásomat.

Az egyszerűség kedvéért abban a sorrendben írom őket, amilyen sorrendben találkoztam a hatásukkal. Nyilván nem is lehet pár szóban teljeskörű ismertetőt írni, személyekről pláne. 

A mesélő kelti életre a világot. (Forrás: Hand of Fate pc játék.)

Dávid barátom (Alister)
Ő volt az első komoly mesélőm, valami elképesztően jó kalandokat ír, és profin mozgat NJK-kat. A legemlékezetesebb játékaim jelentős részét neki köszönhetem.
Tőle tanultam meg a kalandírás alapjait, és a ráhangolódást a játékok/settingek hangulatára. A mai napig ezzel indítom minden kalandom: meghatározom magamba, milyen hangulatot szeretnék ebben a játékban.

Lux Gábor (elGabor)
A Kard és Mágia megalkotója. Az általa rám gyakorolt hatásról írtam már itt és itt is, most legyen elég annyi, hogy nagyon kevesen ennyire tudatosak a szerepjátékban, mint ő.
Írásaiból tanultam meg, hogy a szerepjáték valódi lényege nem a karakter hiteles kijátszása, és hogy a karakter előtörténete sokkal kevésbé fontos, mint amit a játékban tesz. Tehát a játékosi fókuszt a karakterfókusz helyett.

Kildar
Nincs ma olyan ember Magyarországon, aki sokat foglalkozik szerepjátékkal, és nem ismerné Kildar youtube csatornáját. Olyan alapossággal járja körbe a témáit, ami lehengerlő. 
Videóit nézve megértettem, hogy a szerepjátékban is meg szabad kérdőjelezni a megcsontosodott hagyományokat, illetve hogy érdemes mindig új és új eszközökkel bővíteni repertoárunkat. 

Zum Dávid
A Roll Player egyik rendezvényén játszottam nála MAGUS ETK-ban, és életemben először azt gondoltam: "ez az ember jobb mesélő mint én". Ezzel mindent elmondtam. 
Az ő mesélése alatt ébredtem rá arra, mennyi fel nem fedezett rétege lehet még Ynevnek (amiről szinte már lemondtam), és hogy pár apró vonás milyen emlékezetessé tehet egy NJK-t. Ebben sosem voltam jó.

Tartozom nektek egy vallomással, kedves olvasók: eredetileg sokkal hosszabban írtam ezekről a mesélőkről. Ez a bejegyzés hetek óta várta, hogy megírjam. Jelentős része készen volt már, de csak toltam és toltam, mert elégedetlen voltam vele. Egyszerűen nem lehet pár szóban bemutatni valakit. Egy jó mesélő, jó szerepjátékos képét írtam le, pont azt nem tudom értelmesen átadni, hogy mitől mások ezek az emberek, mint a többiek?

Mostanra megvilágosodtam: nem is ez feladat. Nem kell portrét festeni róluk.

Az egész bejegyzés értelme annyi, hogy egyrészt elismerésemet (hálámat) fejezzem ki ezeknek az embereknek, akik nélkül nem vagy biztosan rosszabbul mesélnék. Másrészt, hogy minden olvasót arra bíztassak, hogy keressen embereket, akiktől fejlődhet. Ismerjetek meg más játékosokat és mesélőket, lessétek el a trükkjeiket, praktikáikat, formáljátok a saját ízlésetekre és bővítsétek a repertoárotokat.

Amellett, hogy ezt a négy embert kiemeltem, leszögezném: minden egykori mesélőmtől vittem haza valamit. Nincs kivétel. Ők négyen azok, akik radikális hatást gyakoroltak rám, de valamekkorát kivétel nélkül minden valaha volt mesélőm, még azok is, akik rossz élményt adtak (a "ne így csináld" részen túl is). 

 Summa-summárum: a rossz mesélő ismertető jegye, hogy már elég jó mesélőnek érzi magát. Kerüljük. Olvassunk, nézzünk, ismerkedjünk, így hozhatjuk ki magunkból a maximumot.