Tavaly 4 db ismertetőt írtam, ezeket sajnos a játékok kipróbálása előtt. Ez a rossz gyakorlat azért alakult ki, mert ha megveszek egy játékot, elolvasom és általában nagyon belelkesedem. És ezt a lelkesedést meg akarom osztani másokkal is.

Aztán vagy beváltják az ígéretüket ezeket a játékok, vagy nem. Sokszor jár úgy az ember, hogy ami papíron jól mutat, az a gyakorlatban rettenetesen rosszul sül el. Persze nem mindig, de a tavaly írtak közül nem egynél előfordult, ezért most végigmegyek azokon, amelyeket a gyakorlatban is kipróbáltam.

Spoiler: csak egy játék sül el olyan jól, vagy jobban, mint vártam...

Spoiler 2: ezt a játékot a mai napig nem tudtam még kipróbálni. 

Cyberpunk Red
Ha valamit szeretni akartam, az a Cyberpunk Red. Nagyon szeretem a zsánert, a konkrét settinget, és nagyon vártam a magyar megjelenést (volt, hogy konkrétan kiborultam amiért csak nem akart megjelenni). Kipróbáltuk milyen. Ebben meséltem életem eddigi legjobb kampányát. Elvittem több rendezvényre. 

És ezzel a felütéssel kell azt mondani, hogy a Cybeprunk Red rendszere rossz.

Igen, rossz. Olyan, mint ha nem tesztelték volna le alaposan. Még MAGUS-hoz sem volt akkora háziszabály gyűjteményem, mint ebben. És még így sem működött jól.

De ne legyünk igazságtalanok: a rendszer nem ízig-vérig játszhatatlan. Vannak benne tök jó megoldások, az alap rendszere kifejezetten egyszerű és gördülékeny, mindent ugyanazzal a dobás mechanizmussal old meg. Szépen rendbe tették a hackelést, ami a 2020-as kiadás egyik okkal kritizált eleme, és önmagában a speciális képességek mind sokkal jobbak lettek.

Viszont annyi itt az átgondolatlanság, hogy felsorolni esélytelen lenne, és ezek nagy része minimális energia ráfordítással orvosolható lehetett volna... a teljesség igénye nélkül:
– a leggyengébb páncél SFÉ-je 4 (ennyit kell levonni a sebzésből), a könnyű fegyverek sebzése 1d6. De egy átlagos fizikumú ember puszta kezes sebzése 2d6. Kivéve, ha fog egy kést, mert akkor 1d6. Különösen vicces, hogy 1d6-ot sebző kibervereket is be lehet ütetni, pénz és emberség rááldozásával. A második leggyakoribb páncél SFÉ-je 7, ott jobban járunk, ha pisztoly helyett puszta kézzel esünk neki. (A pengék felezik az SFÉ-t, az ököl nem, ez lenne a kompenzálása a fentieknek.)
– egy átlagos fizikumú és akaraterejű embernek 30-35 Hp-ja van. A legnagyobb sebzés a rakétavetőé, 8d6. Ez azt jelenti, hogy ha egy átlagos, meztelen álldogáló embert pár méterről mellbe lőnek egy rakétavetővel, valószínűbb hogy túléli, mint hogy nem. (8d6 átlagos dobás eredménye 28)
– külön képzettség a tárgyak észrevétele és az észlelés. Lehetsz te Night City legjobb megfigyelője, mégsem veszed észre a sarokban figyelő kamerát, ha ugyanolyan a színe, mint a falnak :D De a 66 feletti képzettség közt akad pár megkérdőjelezhető szükségességű, mint pl. az állatismeret (Night Cityben szinte semmi sincs patkányokon és csótányokon kívül), vagy a külön képzettségként szereplő, de egymással kombózó Öltözködés és Stílus és Testápolás. 

És akad még, de fontosnak tartom megjegyezni: ez egyalkalmas játékoknál nem vagy csak kevéssé jön át. Minél többet játszunk vele, annál jobban kijönnek a gyermekbetegségei, amik beárnyékolják a zseniális elemeket (azokból is akad pár, pl. a karaktergeneráláshoz használt életút random táblák). 

Ha valaha újra Cyberpunkozni akarok, azt vagy Feltört Bolygóval, vagy a Cyberpunk 2020 és Cyberpunk Red hibriddel fogom megtenni. 

A világ, a képek és a fordítás is zseniális. De hát hozott anyagból dolgoztak.

Paleomythic
Ez a játék az, ami jobb mint amit vártam. Itt a könyv jobban átadta, hogy kb. mire kell számítanom, így nem okoztak csalódást a rendszer fonákságai, mert azért az is akad... legfőbb kritikám, hogy bár sok szerepjátékra mondjuk, hogy "ha harc van, az már régen rossz", de itt ezt nagyon komolyan kell venni, ugyanis kedvenc ősemberes szerepjátékomban a sebzés mértékével csökken a kockatartalékunk mértéke. Ez gyakorlatilag a D&D és más Hp alapú rendszerek inverze: ha 90 Hp-ból elveszítesz 89 Hp-t, pontosan ugyanannyira vagy veszélyes, addig itt ha egy sebet bekapsz, 20-25%-al is csökkenhet a harci képességeid értéke.

Szerintem nagyon ötletes, hogy a sebzések során elveszítjük előnyeinket, de azzal jár, hogy nem engedhetsz meg túl sok harcot vagy sebző hatást (pl. magas szikla mászása, melynél ha leesik, sebződsz), mert nagyon sokat gyengít a karaktereken egy sebzés is, és nagyon lasús/körülményes a gyógyulás. Ezek mind remekül visszaadják a prehisztorikus élet és vadon veszedelmes jellegét, de félre kell tenni a szerepjátékos reflexeket. :D

Mindezek mellett, nekem nagyon tetszett a játék. Ahogy nemrég THÉSZEUSZ nevű kedves kommentelőmnek írtam: Én is ősemberes-hardfantasy kampányt tervezek amúgy, de a fókuszt leveszem a törzsekről, és egy feltérképezetlen világ felfedezésére fókuszálok majd, vándorolva, lépésről lépésre tárva fel a világot, valahol a prehisztorikus és a bronzkor határán. És akkor nem kifejezetten az őskoron van a hangsúly, hanem ilyen weird-hard fantasy vonalon. Persze lesznek törzsek, meg kezdetleges városok, meg mamutok, meg hasonlók, de mellé intelligens gombák, gonosz kristálylények, kannibál közösségek, elementálok, több ezer évvel ezelőttről itt maradt űrhajók robot személyzete, stb. De ez még elég távol van :)

A képvi világa nagyon magával ragadó, és jól adja a hangulatot is. 

A Démonúr Árnyéka
Ez a játék rengeteg jó elemből áll, amik nem állnak össze egy jó egésszé. Minden olyan, ahogy leírja a könyv, de... nem jó. A harcok nem gördülékenyek, amik főleg az után derül ki igazán számomra, hogy Démonúr után D&D5E-ztem is egyet. 

Összesen 3 játékon vagyok túl vele, és mindegyiknél azt éreztem, hogy recseg-ropog a rendszer, ki akar fordulni a kezem alól, nem segít. 

Az a legnagyobb bajom, hogy amiben eltávolodott az 5E-től, azokban a kérdésekben nem jobbat adott, csak mást. De inkább rosszabbat.

Nekem nagyon bejött a hivatások rendszere, ötletes a karakter fejlődés, de nem kárpótol a pocsék harcrendszerért.

Volt itt emberi ellentét is egy játékosommal az egyik próbajáték alatt, szóval szegény Démonúrhoz kifejezetten rossz érzések társulnak. Ami miatt ki nem hajítom a francba, az a settingje: D&D 5E-ben remek játékokat fogok még ezen a világon játszani, a Romlás rendszert egy az egyben átveszem, és a Démonúr árnyéka alrendszert is.

Kár érte. De legalább kaptam egy király 5E setting könyvet. 

+1 Underworld (AlVilág)
Ezzel még azóta sem játszottam, de nem mondtam le róla, mert nagyon tetszik a rendszere. 

Összegzés
Visszább vettem a játékgyűjtögetést, mert túl sokszor estem pofára, ráadásul most jutottam el oda, hogy sokkal kevesebb időm van játszani, mint játékom. Azért a magyarul érkező Dűne szerepjátékot előrendeltem, és remélem kipróbálhatom majd :D Megtanultam továbbá, hogy ismertetőt az után írok, hogy kipróbáltam a játékot.