Nagyon kevés játék lelkesít be engem annyira, mint a Heimurinn. Már az első megjelenésekor is eléggé belopta magát a szívembe, és később is fontos maradt nekem, bár a játék egy nem túl jól sikerült kampány próbálkozás után kimaradt a szerepjátékos életemből (valahogy nem tudtam jól prezentálni a játékot, nem igazán kaptak rá az ízére az akkori játékosaim). De azt mindig tudtam, hogy egyszer még elő fogom venni újra. És amikor felröppent a hír, hogy a Tuan kiadó megjelenteti, fellángolt bennem a régi láng. Annyira fellángolt, hogy lelkesedésemben felajánlottam a segítségemet Nocturnának (Seress Gábor, a játék szerzője), aki meglepetésemre nem csak megköszönte a gesztust, de valóban megkérdezte egy-egy dologban a véleményemet, és némelyik ötletemet be is emelte a könyvbe (ami NAGYON menő!). Ennek kapcsán elég sokat beszélgettünk az internet végtelen sztyeppéin, és a kevés személyes találkozóink során (elég messze lakunk egymástól).

De visszakanyarodva az első mondathoz: a Kard és Mágia óta nem lelkesített be szerepjáték, pedig akadt néhány ami beindította a fantáziámat. Mi annyira különleges a Heimurinnban?

Szerintem a legtöbb szerepjátékos eljut előbb-utóbb arra a pontra, hogy "milyen jó lenne, ha lenne egy saját szerepjáték rendszerem, amivel mások (tőlem függetlenül) is játszanak". Nekem legalábbis régóta motoszkált ilyesmi a fejemben, és bele is vágtam egy csomó rendszer megírásába, de a legtöbb a tesztig sem jutott el. Szerepjátékot írni nehéz, publikálni saját művet pedig igencsak nagy bátorság kell, mivel az internet könyörtelen, és szétcincálja ami nem üti meg a mércét (néha azt is, ami megüti). E sorok szerzője még a nem reklámozott blogja miatt is izgul :) 

Szóval, sokan belevágunk saját, fantasztikus rendszerünk megírásába, égünk ezer fogok, majd a lelkesedés nagyon gyorsan elhal. 

Nos, Nocturna kitartott. A Heimurinnal játszott a csapatával, tesztelték, finomították, formába öntötte, és publikálta az interneten, majd egy valódi kiadó gondozásában kiadták. A játék keletkezésének történetét itt elolvashatod.  A Heimurinn megjelenése egy olyan álom valóra válása, amiről én is álmodtam, de  nem volt meg bennem a kitartás, az akarat és talán a tehetség sem. És az, hogy Nocturnának ezek mind megvoltak, nem irigységgel, hanem boldogsággal tölt el.

Ez hát az érzelmi hátterem a játékhoz. A Heimurinn kicsit minden szerepjátékos győzelme, aki egyszer is belevágott egy saját játék megírásába.

Vegyétek meg! 

Na, de milyen a Heimurinn?
A fentebb már linkelt korábbi bejegyzésemben írtak elég időtállóak, a hivatalos kiadás alapjai nem sokat változtak a rajongói, első verziótól. A változásokról Nocturna már írt itt egy bejegyzést, így én inkább a benyomásaimra támaszkodnék, a korábbi bejegyzésemhez képest annyi változás mindenképpen történt, hogy már játszottam a rendszerrel (ezzel a kiadással is), míg korábban egy átolvasás után írtam le a benyomásaimat.

A játék komplexitása
A játék egy kicsivel komplexebb, mint amit én alapból szeretek, ami azt jelenti, hogy kicsit több gyakorlat kell hozzá, hogy kézre álljon, mint egy D&D 5E, vagy Kard és Mágia, vagy akár a Cyberpunk Red esetén. Rengeteg cselekvési opció van harcban, és rengeteg kiegészítő szabály a mindennapok leképezésére. Van itt táblázat a nappalok és éjszakák hosszára (nagyon északon van olyan hónap, amikor nem kell fel a nap!), település generálásra, van hírnév rendszer, herbalizmus, három féle mágia, mitológia, súlyos (maradandó) sebekre szabályok, átkok, ősi és nem ősi, játszható és nem játszható népek leírásai... stb. Ez tényleg csak töredéke annak, amit a kiadvány tartalmaz. Érezhetően nagyon épít a settingre a rendszer, kéz a kézben járnak, hatással vannak egymásra, ezért is mertem belekeverni ezeket az elemeket a felsorolásba.

Halálosság
A játék nem nyomorpornó, de nem bánik kesztyűs kézzel a játékos karakterekkel (és a nem játékos karakterekkel sem). Kevés az életpont, viszonylag magasak a sebzések, lassú és körülményes a gyógyulás (harcban szinte nincs is). Ellenben nincsenek "save or die" hatások, így nem valószínű, hogy egy rossz dobás automatikusan a karakterünk halálával jár, ráadásul van olyan meta-erőforrás, ami megmentheti a karakterünket.
Én a rendszert halálosnak tekintem, de pont annyira, amennyire kell is, hiszen Heimurinn egy zord és veszélyes világ.

A kiadvány hangulata
Ez az egyik leghangulatosabb kiadvány, amit valaha is a kezembe vettem, pedig ebbe olyanok is vannak, mint a Cyberpunk. A nyelvezete, a szöveget feldobó kis minigrafikák és nagyobb méretű rajzok, a szabályok, mindből árad a nordikus hangulat. Látszik, hogy rengeteg szívvel készült. Ez is azon kiadványok táborát erősítik, amiket jó érzés csak úgy lapozgatni is.

Bestiárium
Az első publikálás után az első kérdésem az volt Nocturna felé, hogy "nagyon jó, nagyon tetszik, hol a bestiárium?" Nos, Heimurinn esetében jóval nehezebb feladat volt ez, mert bár a tucatlények (medve, rozsomák, farkas, stb.) adta magát, de az itt élő igazán érdekes lények általában nagyon egyediek. Pl. a trollok nem sav és tűz hiányában regenerálódó agyatlan tulkok, hanem mágiától lüktető vérű ősi fajzatok gyűjtőneve, több tucat, de lehet több száz alfajjal. Némelyik hatalmas, mások picik, van ami embernek tűnik, van aki mágikus hatalommal bír... és az óriások sem sablonosabbak. Megértettem a szerzőt, hogy nem akar az egyedi és eposzi ellenfelekből mészárolandó tucatlényeket csinálni, amin átverekedhetik magukat a "hősök". 
Köztes megoldásként megkaptunk pár példa egyedet a misztikus lények közül, és egy jól felépített lény generátort, hogy a troll tényleg BÁRMILYEN lehessen.

Összegzés
Rengeteget írhatnék még a kiadványról. A Kard és Mágia lelkesített fel utoljára ennyire, ami egyenesen új dimenziót nyitott meg előttem a szerepjátékon belül. A Heimurinn hatása ennyire nem volt nagy volumenű (szerencsére, mert a KéM konkrétan bent tartott a hobbiban, erre most nincs szükség), ellenben legalább ennyire megfogott. Ebben a kiadványban szépen tetten érhető, hogy az alkotónak volt egy koncepciója, és arra építette fel a játékát. Anno az MKK esetén azt tartottam a legnagyobb hibának, hogy mindenkit is ki akart szolgálni. Akart lenni narratív, de közben szimulatív, akart lenni egyszerű és komplex, akart terepet biztosítani nyomorpornóhoz és hősi-fantasyhoz is. Minden rétegre lőtt, de csak keveseket talált el.
A Heimurinn ennek elentéte. A nordikus, "vikinges" settingje nem fog mindenkinek tetszeni, és emiatt Nopcturna nem hullajt könnyet. A halálossági szintje, a nyers környezete, az állandó veszély, az egyszerű társadalom, a nem doktori disszertáció szintjén kidolgozott mágiaelmélet, és a bazidiumos gombák alfajainak hiánya mind azt eredményezi, hogy bizony a Heimurinn sokaknak nem fog tetszeni. De akinek tetszik, azokat remekül kiszolgálja.

MINDEN játékfejlesztőnek adnék záró gondolatként egy jó tanácsot: döntsd el, kiknek szól a játékod, ez a réteg ne legyen a "mindenki". Vállaljátok be, hogy lesz akinek nem tetszik amit alkottok, és konceptráljatok arra a játékstílusra, amit ki akartok szolgálni. 

Mindenkinek jó kalandokat kívánok Heimurinnon!